Bőrjelenségek

Ezekkel a szakkifejezésekkel szeretnénk megkönnyíteni tünetei leírását, jellemzését. Az elváltozások, bőrjelenségek a bőr rétegeihez viszonyított elhelyezkedése, kiterjedése, felszíne támpontot adhat a diagnózishoz.

TEKINTSÜK ELŐSZÖR ÁT A BŐR NORMÁL SZERKEZETÉT

Elsődleges elemi jelenségek:

  1. Folt (macula):  1-2 cm nagyságú, körülírt bőrszínváltozás, mely nem emelkedik ki a bőr felszínéből, tapintata a környezetével azonos.
  2. Göbcse (papula):  a bőrből kiemelkedő néhány mm-től 1 cm nagyságig terjedő képlet, mely a bőr mélyebb rétegében helyezkedik el.
  3. Göb (tuber): tömött, az irhában mélyebben elhelyezkedő képlet.
  4. Nodus (csomó): a cutisra és a subcutisra lokalizált 5-10 cm átmérőjű gömb- vagy tojás alakú képlet.
  5. Csalánfolt (urtica): az irha felső részében laposan kiemelkedő sápadt vagy enyhén piros képződmény.
  6. Hólyagcsa (vesicula): a hám rétegei között vagy alatt szabad 1-3 mm nagyságú, körülírt folyadékgyülem.
  7. Bulla (hólyag): a hám rétegei között vagy alatt szabad akár több cm nagyságú, körülírt folyadékgyülem.
  8. Gennygyülem (pustula): a hám rétegei között elheyezkedő gennygyülem.

Másodlagos elemi jelenségek: 

  1. Pikkely (squama): a szaruréteg laza, parakeratotikus törmelékének felhalmozódása, hámlás jellemző rá.
  2. Hámfoszlás (erosio): hámrétegre kiterjedő anyaghiány, heg nélkül gyógyul.
  3. Repedés (fissura, rhagas): a beszűrődött irhába terjedő repedés révén létrejött fájdalmas folytonossághiány, mely heggel gyógyul.
  4. Fekély (ulcus): a bőr mélyebb rétegeibe terjedő anyaghiány.
  5. Sipoly (fistula): a felszín és a mélyebb szövetek közötti csőszerű összeköttetés.
  6. Pörk (crusta): erodált vagy kifekélyesedett bőrön keletkezik a váladék beszáradása következtében.
  7. Heg (cicatrix): fekély vagy az irhát roncsoló egyéb folyamat következménye, mely gyógyulhat pigmentséggel vagy pigmentveszteséggel.
  8. Sorvadás (atrophia): a hám és az irha elvékonyodik, a kollagén- és az elasztikus rostok megkevesbednek, a bőr sima, fénylő, ráncolható.
  9. Bőrrajzolat (lichenificatio): krónikus gyulladást követő durva, megvastagodott bőr.